SZEGVÁR NAGYKÖZSÉG HIVATALOS HONLAPJA 2017.04.28.
  ÖNKORMÁNYZAT
ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
INTÉZMÉNYEINK
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
DOKUMENTUMTÁR

  KEZDŐLAP

  KÖZSÉGISMERTETŐ

  SZENNYVÍZ-BERUHÁZÁS

  KÉPGALÉRIA

  MÚZEUM

  KÖNYVTÁR

  MŰVELŐDÉSI HÁZ

  FALUFEJLESZTŐ KFT.

  TWINTOWN MEETING

  TÉRKÉP

  KURCA TV

  IVÓVÍZ PROJEKT

  FALUÚJSÁG

  SIKERES PÁLYÁZATOK

  TURIZMUS

  RENDEZVÉNYNAPTÁR

  CIVIL SZERVEZETEK

  POLGÁRŐRSÉG

  VÁLASZTÁSOK

  KAPCSOLAT




    LEGFRISSEBB










Községismertető

Szegvár település Csongrád megyében, Szentestől délre, attól 8 km távolságra fekszik. Északon Szentes, keleten Derekegyház, délen Mindszent, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. A nagyközség 8622 hektáron terül el, melyből 1179 hektár a belterület, 5454 hektár a szántó. Rendelkezik még a település erdővel, legelővel, kismértékben nádassal, gyümölcsössel.


Nagyobb térképre váltás

Szegvár ősrégi település, mely az ie. 4450-től folyamatosan lakott. Területünkön gótok, hunok, gepidák is éltek, egészen a honfoglalásig. Az Árpád korban négy falu létezett itt. A XVIII. században olyan mértékű fejlődés történt a faluban, hogy Csongrád vármegye székhelyeként működött 1776-tól 1783-ig. Lakosainak száma igen változó volt. Az 1960-as 7000 lakosú települést ma már csak 4611 fő lakja. A migráció nem jellemző.

A település vallásos érzelmű lakóinak 90%-a római katolikus, míg a fennmaradó 10% református. Mindkét felekezetnek műemléki jelentőségű saját temploma van, ahol rendszeresen tartanak istentiszteleteket.

Szegvárnak belföldön nincs testvértelepülése, külföldön a lengyelországi Lewin Brzeski és az erdélyi Parajd-Felsősófalva városkával van testvérkapcsolata.

Gazdasági bázis

A nagyközség összterületének mintegy 63 %-a szántó terület, jelentős arányt képvisel az igen jó minőségű szántó. Így a lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él A gazdasági szervezetek is a mezőgazdaságra alapozzák működésüket. A korábbi termelőszövetkezet helyett jelenleg két kft. üzemel, melyek fő profilja a következő: növénytermesztés, korai és hajtatott zöldségtermesztés, szarvasmarha-tenyésztés, ehhez kapcsolódva a tejtermelés. A foglalkoztatott létszám lényegesen kevesebb, mint a termelőszövetkezet idejében.


Napjainkban nagyközségünkben az iparnak már nincs kitüntetett szerepe. A Kenderfonó és Zsineggyártó Kft., a Konfekció Kft. és a Béres Munkavédelem Kft. foglalkoztat munkásokat.

Egy jelentős pénzintézetnek központja nagyközségünk, ugyanis a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnek a környező nagyvárosokban és falvakban is vannak kirendeltségei.

Az 1990-es évektől a munkanélkülivé váltak jelentős része magánvállalkozásba kezdett, melyek több-kevesebb sikerrel a helyi lakosság ellátására rendezkedtek be. Az egyéni vállalkozók a hagyományos szakmákon kívül (lakatos, asztalos, teherfuvarozó) a kereskedelmi és szolgáltatási szférában oszlanak meg.

Infrastruktúra

Szegvárt a "Vizek falvának" is nevezik, mivel két folyó: a Kurca és a Kórógy ér is keresztül folyik rajta, a Tisza pedig a falu határában kanyarog. Természetes tava is van a nagyközség központjában: a Kórógy és a falu határában: a Lándor-tó, melyek horgászásra kiválóan alkalmasak. Parti növényzetben, állatvilágban gazdag a folyók és a tavak partjai. A község központját parkok díszítik. A környezet szépítése, megóvása terén rengeteg tennivalónk van, mely munkálatok zászlóvivője az 1999. decemberében megalakult Szegvári Faluvédő és Szépítő Közhasznú Egyesület.

A belterületi utak hossza 33 km, melyből 30 km a kiépített, és 3 km a földes.


























Felhőkép
Hőtérkép
UV térkép
Impresszum | Jogi nyilatkozat | Adatvédelmi irányelvek | Technikai információk | Honlaptérkép